Mezőgyáni Tájház

Mezőgyán Békés megye északi részén Geszt nyugati szomszédságában fekvő település A településről az első írásos emlék a XIII. század elejéről, a Váradi Regestrumból származik. Királyi várszolgák lakhelyeként funkcionált az Árpádok és Anjouk idejében. 1463-ban az Andacsy családnak volt itt birtoka,a család kihalása után a királyra szállt vissza, így vált a település kincstári birtokká. A török hódoltság idején a környező települések elpusztultak, lakóik Mezőgyánba költöztek át.  A környéket összefüggő víztükör védte és táplálta – a mocsarak tele voltak teknősbékával, a fák fészekkel, az erdők bogyókkal és vadakkal, a lakosok hamar elkezdték kiaknázni a lehetőségeiket – ennek köszönhetően csak később vált a törökök adófizetőjévé. A falu az 1645. évi terület elrendezés szerint adózott. A gyulai vár török kézre kerülését követően a település határában is ütközet volt. A pontos dátumot nem tudjuk, de a falu elnéptelenedett. A törökök kiűzése után kincstári birtokká vált, a váradi püspökség tulajdonából a Tisza család kezébe került. Ebben az időben Mezőgyánhoz tartozott Kéza, Nagy-Gyanté, Kis-Gyanté puszta. A falu legközelebbi piaci helye Nagyvárad volt, itt értékesítették az állataikat, valamint a megtermelt zöldségeiket is. Az 1800-as évekre már másfélezren lakták, arról, hogy pontosan mikor és hogyan kezdett el újra benépesülni a vidék sajnos nem tudunk semmi biztos adatot. Az 1870-es években a falu határában lévő Csapás-ér mellett gátépítési munkálatok során nagymennyiségű török kardot és lószerszámokat találtak. A trianoni békeszerződés megkötése előtt Mezőgyán Bihar vármegye cséffai járásához tartozott. A XIX. század végére a határnak több mint 70 %-a főúri birtok volt. Az I. világháború idején az életszínvonal csökkent, a nyomorúság nagy méreteket öltött. A férfiak katonák voltak, így az asszonyokra hárult minden feladat. A II. világháborúban a falu belterületén található nádasokat bombázták, hiszen kiváló rejtekhelyül szolgálhatott volna. 1944 szeptemberében vonult be a szovjet hadsereg Mezőgyánba. A világháború lezárása után újjászerveződtek a hivatalok, földet osztottak, megalakultak a helyi szövetkezetek.

Települést napjainkban körülbelül 1100-an lakják jelenleg. 22 kisgyermek jár óvodába és 69 tanulója van az általános iskolának. Az oktatási intézményeket napközis konyha egészíti ki, amely nemcsak a gyermekek étkeztetésében vesz részt hanem a településen működő idős és beteggondozó szolgálat tevékenységét is segíti. A könyvtár az 1930-as évektől kezdve működik, ma mintegy 10.480 kötettel szolgálja a tanulást és kikapcsolódást.

A település legfőbb nevezetessége a központban álló 1794-ben új barokk stílusban épült református templom. A Mezőgyáni Református Templom felújítása és látogatóbarát kialakítása a 2007-2013-as fejlesztési időszakban történt meg. A felújítás összege 27.486.712 Ft volt. Mezőgyántól keletre halad el a 324 és 337 közötti szarmaták által épített Csörsz –árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Az idelátogatók megcsodálhatják a Körös Maros Nemzeti Park védett területeinek valamint az alföldi táj növény és állatvilágát.  Szép időben tisztán kivehetők a Bihari hegyek is. Az aktív pihenés kedvelői kerékpáron viszonylag könnyen eljuthatnak a Mezőgyán és Zsadány település közti Vátyoni erdőbe, a híres kocsányos tölgyhöz, a 100 éves fához valójában jóval idősebb 100 évnél, korát körülbelül 250 évre becsülik, törzskerülete 560 cm ), Mezőgyán kisdiákjai minden évben ellátogatnak ehhez a fához. Mezőgyántól keletre halad el a 324 és 337 közötti szarmaták által épített Csörsz –árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A település önkormányzata forráshiánnyal küszködik ezért a beruházásokra, fejlesztésekre csak csekély mértékben gondolhatnak. A víz- és energiaelosztási infrastruktúra megfelelőnek mondható, igen kevés olyan lakóingatlan van, ahol nem került bevezetésre a folyóvíz, a földgázhálózat kiépült. Telekommunikációs téren is megfelelő a lefedettség. A telefon bekötések már 1997-ben megtörténtek, az internet pedig korunk elvárása szerint már néhány idős lakos otthonában is jelen van. A település rendelkezik nyilvános internet elérési ponttal is. Az itt élők főként mezőgazdaságból élnek, a növénytermesztés a főbb tevékenység, a környező földeken a gazdák a saját állataik ellátásán kívül eladásra is termesztik a gabonát. Nagyon jellemző még az úgynevezett fóliázás, főként uborkát, paprikát, paradicsomot valamint káposztát termelnek a helyi gazdák. Az állattartás jelentős mértékben csökkent. 

A településre a gazdasági helyzete miatt jellemző a fiatalok elvándorlása jobb élet reményében, elvétve akadnak olyan fiatalok, akik itt tervezik a jövőjüket. Ezt a problémát a falu jelentős fejlesztésével lehetne csak orvosolni. Rengeteg lehetőség rejlik mégis ebben a vidékben. A megközelíthetőség, a közút hálózat rendbehozatala, megfelelő kiépítése jelentősen növelhetné az átmenő forgalmat. A Magyar – Román ( Geszt és Cséffa között )határ megnyitása nagyon jó lehetőség lenne a Románia felé nyitásra. A településről már így is minden évben indul Erdély felfedező túra. Ezt követhetné a turizmus fellendítése a ma már oly népszerű falusi turizmusnak megfelelő otthont adhatna Mezőgyán is. A kihasználatlan legelőkön ismét beindulhatna az állattartás, és végül, de nem utolsó sorban az itt élők és az itt letelepülni szándékozó emberek képzése vagy átképzése igen nagy lehetőség lenne a fejlődés szempontjából. Ezen tényezők összességükben jelentős mértékben csökkentenék a településen a munkanélküliség arányát.